A Betelgeuse szupernóvá lesz? Ez nagyobb durranást fog csinálni, mint Beyoncé countryalbuma. Ennél nagyobb durranás Egy darab és Dűne crossover? Valószínűtlen.
Pokemon Horizons angol szinkron
Betelgeuse? Ez nem Tim Burton film?
Igen! Fajta. arra gondolsz Bogárlé , de a Betelgeuse-t pontosan ugyanúgy ejtik. A Betelgeuse nem egy bogárfejés vagy egy szellem nevének kimondásának mellékterméke. Betelgeuse egy sztár. Pontosabban egy csillag az Orion övében. nem tudod miről beszélek? Biztos megteszed! Az Orion öve az egyik legkönnyebben megtalálható csillagkép. Őszintén szólva könnyebb, mint a Nagy Göncöl.
Az Orion öve három csillagból áll, amelyek vízszintesen helyezkednek el egymás mellett, és mindegyik nagyon fényes még fényszennyezett égbolton is. A három csillagot egyfajta trapéz alakú, csillagokból álló alak veszi körül, ez az Orion csillagkép. Úgy kell kinéznie, mint egy haver. Nem igazán, de az ókori görögöknek kreatívnak kellett lenniük.
A Betelgeuse abban a trapézben található, amely az Orion testét alkotja. Valójában ez a csillagkép második legfényesebb csillaga! Neve az arab bat al-jawzā szóból származik, ami az óriás vállát jelenti. De ha szupernóvává válik, azt történelemként fogják ismerni.
Mi az a szupernóva?
A szupernóva az, ami egy csillaggal életciklusának késői szakaszában történik, amikor a csillag változó kémiai folyamatai heves felrobbanást okoznak.
Magyarázzuk el. A csillagok mindenféle formában és méretben léteznek. Valójában van egy szavunk a csillag méretének leírására! A csillagokat naptömegben mérjük. Alapvetően ez azt jelenti, hogy a napunkból (más néven Sol, az égboltunk legfényesebb része) hány fér el egy csillag belsejében. Ha egy csillag három naptömegű, akkor háromszorosa a Nap tömegének. A legtöbb csillag nem szupernóvává válik, hanem kitágul és felmelegszik, majd gyorsan zsugorodik és lehűl, és fehér törpe csillaggá válik. A legalább nyolc naptömegű csillagok – a Nap tömegének nyolcszorosa – azonban szupernóvává válnak.
A csillagok fényt bocsátanak ki a magjukban található üzemanyag elégetésével. Nos, nem igazán ég, mint a fa vagy valami; ez egy bonyolultabb folyamat, az úgynevezett fúzió. A csillagok magja annyira forró, hogy a hidrogénatomok (amelyekből a csillagok elsősorban állnak) összeolvadnak, és héliumot hoznak létre. Ez a folyamat termel csillagászati energiát, ami viszont energiát ad a csillagnak. Ez az energia hő formájában kifelé nyomódik a csillag magjából.
A csillagok életének nagy részében ez a kifelé irányuló erő egyensúlyban van a csillag gravitációs erőivel, amelyek hatására a csillag befelé nyomul magára. Ez az egyensúly olyan stabil csillagot hoz létre, mint a mi Napunk! Végül egy csillag felfalja a magjában lévő összes hidrogént, ami viszont a mag összehúzódását okozza a gravitáció hatására. Ez a megnövelt nyomás hatására a mag körüli hidrogénhéj gyorsan kifelé tágul, és a csillagot Vörös Óriássá változtatja. Ahogy a csillag tovább hűl, a csillag belsejéből kifejtett nyomás még gyorsabban csökken. Ha a nyomás egy bizonyos pont alá esik, a csillag saját gravitációja súlya alatt másodperceken belül összeesik. Ez a hirtelen összeomlás hatalmas energialökést hoz létre, amelyet szupernóvának neveznek.
Szóval Betelgeuse fújni fog?
A távcsöves haverok szerint a Betelgeuse január vége óta 0,5 magnitúdóval süllyedt. A magnitúdó az a mérés, amelyet a csillag fényességének BTW meghatározására használunk. A fényerő csökkenése azt jelenti, hogy a Betelgeuse életciklusa végén jár. Betelgeuse nem egy Vörös Óriás, hanem egy Vörös Szuperóriás – egy még nagyobb fajta csillag.
A Betelgeuse 1400-al nagyobb, mint a Nap, átmérője több mint egymilliárd kilométer. Emlékszel, amikor azt mondtam, hogy a csillagok csak nyolcszor nagyobb tömegűek, mint a Nap? A Betelgeuse 20 naptömeg, vagyis az biztosan látványosan fel fog robbanni. És ez hamarosan meg is történik! Holnap és 1000 év múlva bármikor!
Miért nem tudjuk pontosan, hogy mikor? Nos, tudjuk, hogy egy olyan csillagnak, mint a Betelgeuse, már csak körülbelül 1000 év van hátra, de nem tudjuk pontosan, meddig, mert nem tudjuk közvetlenül megfigyelni a csillag szénégető magjának állapotát. Nincs sok gyakorlatunk a szupernóvák megfigyelésében az éjszakai égbolton, tekintve, hogy az utolsó megfigyelésünk a 17. században történt. Talán a 27. század lesz a szerencsés évünk?
(Kiemelt kép: tose/Getty Images)
